Villő lányomról még nem olvashattatok a blogomban de most pótolom. Összeválogatott képeimből végig követhetitek fejlődését születésétől napjainkig.

Lányom Imre Villő 2009.03.10 .-én látta meg a napvilágot. Gyors szülést követően azonnal a kezembe vehettem. Szerencsémre olyan kórházban szültem ahol a bébik az anyukájukkal lehetnek egy szobában éjjel-nappal. Ahelyett, hogy kipihentem volna az aznapi fáradtságot, egész éjjel le se hunytam a szemem, mert a mellettem szundizó kislányomban gyönyörködtem. Három nap múlva haza is jöhettünk és apukájával együtt csodáltuk.

első kép Villőről

Az képen láthatjátok mikor, milyen súllyal és mérettel született. Az első hónapban minden este sírt a fürdetésnél és öltözködésnél. Már kezdtem aggódni, hogy nem fogja szeretni a pancsizást, de két hónaposan abbahagyta a sírást és nézelődött. Megismerte a világot, nagyokat nézett jobbra-balra, nyeklett-nyaklot még szegényke. Szerintem ilyenkor még nemfognak fel semmit a világból csak a cicit és az anyatejcsit ismerik, éhesek és fáradtak. Titokban viszont fejlődnek mint a gomba 🙂

Villő Apa karjában 2 hónaposan

Apa nagyon szereti Villőt és nagyon örülök, hogy kislányunk tavaszi gyerkőc lett. Miután március 20-ra voltam kiírva és március 21.- e a tavasz első napja, nevét egy régi magyar népszokásról a Villőzésről kapta. A Villő jelentése tavaszt hozó, tél űző. Ebben a hónapban már emelgette a fejét! Oldalra fordult majdnem, karja akadályozta a tovább fordulásban.

Alcsi

3 hónaposan szép korszak köszöntött ránk. Mindenhol elaludt, ha alvási idő közeledett. Szinte észre sem vettük és már csukódott is a szeme. Cumit kizárólag csak alvásnál használ megnyugtatásra, elalvás után kiköpi. Légtornászt megszégyenítő mozgásaival sikerült oldalra billennie, de ez még csak véletlen sikerülhetett neki, mert utána nem láttunk  tőle 2 hétig ilyen “tornagyakorlatot”.

Vannak dédszüleim is!

Állandóan rokonok jártak-keltek a környezetünkben. Mindenki kíváncsi volt az Imre család legifjabb tagjára. Igaz párommal házasok még nem vagyunk, de a hivatalnál kértük, hogy a párom család nevét viselhesse.

nagyon ülne már

4 hónaposan már  pörgött-forgott, mint a körhinta. Nem is hittük, hogy ilyen gyorsan fejlődnek! Először a keze akadályozta nagyon, minden alkalommal nyüszített, de muszáj volt néha hagyni, mert akkor megállt és nem volt hajlandó se előre se hátra mozdulni. Igyekeztünk neki kis segítséget adni, két hét múlva pedig már teljesen meg is fordult.

egyik kedvenc képünk

A fenti képet imádjuk!

Olyan jó voltam, hogy anyáék már étterembe is elvittek

Kirándultunk a Gombai tónál

ott hancúroztam anyáékkal

Kint már hűvös van,

bennt viszont meleg.

“A lakásban szoktam tornázgatni. Már 4 métert is el tudok gurulni anyáék nagy örömére akik nem győzik a tárgyaikat elpakolni, mert már fel is nyúlok és lerántom őket.”

Villő ülni segítséggel ül már, bár még nem szabadna neki, de hát nem tudunk mit tenni. A hordozóból majdnem kihintázza magát annyira hajtja. Fejét stabilan tartja, jókedélyű, kiegyensúlyozott baba.
Ma már mindenre figyelni kell, mert mászni még nem mászik, de amikor kitolja magát, a kezével oldalazva lépeget, rájött, hogy így elég nagy távokat tud megtenni.  A popsiját négykézlábra állva riszálja előre-hátra, lábát néha kitolja egyenesbe. Étkezése most nem a legjobb, délelőtt nem nagyon akar enni, aludni viszont kétszer alszik a nap folyamán, délelőtt fél  órát, délután 1-2 órát szundizik. A délutáni alvásnál rájöttünk, hogy ha együtt fekszünk le vele a nagyágyba és köztünk fekhet, többet alszik ,legalább 2 órát.

másik kedvenc képünk

Fürdeni imád, pancsol nagyokat, elárasztja a fürdőszobát. Még kis kádban fürdik, mi is és ő is biztosabban érzi magát, úgy vettük észre. Nagy kádban nem tud úgy pancsolni, majd ha kicsit nagyobb lesz és ülni is biztosan tud, esténként velünk fürödhet. Fürdés után imádja a babamasszázst, tolja a hasát, hogy simítsam végig pici testén a testápolós kezem. Esti vacsora után azonnal elalszik, nem kell altatni, szinte az egész éjszakát átaludja.

Következő beszámolóimban a mindennapi fejlődéséről fogok írni, most kicsit részletesebb voltam mert sok volt az elmaradásom 🙂